γελοιοτέροιν
Ancient Greek
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /ɡe.loi̯.o.té.roi̯n/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /ɡe.ly.oˈte.ryn/
- (4th CE Koine) IPA(key): /ʝe.ly.oˈte.ryn/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /ʝe.ly.oˈte.ryn/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /ʝe.li.oˈte.rin/
Adjective
γελοιοτέροιν • (geloiotéroin)
- masculine/neuter genitive/dative dual of γελοιότερος (geloióteros)