επιφώνημα

Greek

Noun

επιφώνημα • (epifóniman (plural επιφωνήματα)

  1. (grammar) interjection, exclamation

Declension

Declension of επιφώνημα
singular plural
nominative επιφώνημα (epifónima) επιφωνήματα (epifonímata)
genitive επιφωνήματος (epifonímatos) επιφωνημάτων (epifonimáton)
accusative επιφώνημα (epifónima) επιφωνήματα (epifonímata)
vocative επιφώνημα (epifónima) επιφωνήματα (epifonímata)