επιφώνημα
Greek
Noun
επιφώνημα • (epifónima) n (plural επιφωνήματα)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | επιφώνημα (epifónima) | επιφωνήματα (epifonímata) |
| genitive | επιφωνήματος (epifonímatos) | επιφωνημάτων (epifonimáton) |
| accusative | επιφώνημα (epifónima) | επιφωνήματα (epifonímata) |
| vocative | επιφώνημα (epifónima) | επιφωνήματα (epifonímata) |