εἰκόνος
Ancient Greek
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /eː.kó.nos/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /iˈko.nos/
- (4th CE Koine) IPA(key): /iˈko.nos/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /iˈko.nos/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /iˈko.nos/
Noun
εἰκόνος • (eikónos)
- genitive singular of εἰκών (eikṓn)
Inflection
| Case / # | Singular | Dual | Plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | ἡ εἰκών hē eikṓn |
τὼ εἰκόνε tṑ eikóne |
αἱ εἰκόνες hai eikónes | ||||||||||
| Genitive | τῆς εἰκόνος tês eikónos |
τοῖν εἰκόνοιν toîn eikónoin |
τῶν εἰκόνων tôn eikónōn | ||||||||||
| Dative | τῇ εἰκόνῐ tēî eikónĭ |
τοῖν εἰκόνοιν toîn eikónoin |
ταῖς εἰκόσῐ / εἰκόσῐν taîs eikósĭ(n) | ||||||||||
| Accusative | τὴν εἰκόνᾰ tḕn eikónă |
τὼ εἰκόνε tṑ eikóne |
τᾱ̀ς εἰκόνᾰς tā̀s eikónăs | ||||||||||
| Vocative | εἰκών eikṓn |
εἰκόνε eikóne |
εἰκόνες eikónes | ||||||||||
| Notes: |
| ||||||||||||