καβαλάρης

Greek

Etymology

Borrowed from Late Latin caballārius.

Noun

καβαλάρης • (kavalárism

  1. rider
  2. (music instruments) saddle (bridge nut)

Declension

Declension of καβαλάρης
singular plural
nominative καβαλάρης (kavaláris) καβαλάρηδες (kavalárides)
genitive καβαλάρη (kavalári) καβαλάρηδων (kavaláridon)
accusative καβαλάρη (kavalári) καβαλάρηδες (kavalárides)
vocative καβαλάρη (kavalári) καβαλάρηδες (kavalárides)