καθαρώτατος

Ancient Greek

Pronunciation

 

Adjective

κᾰθᾰρώτᾰτος • (kăthărṓtătosm (feminine κᾰθᾰρωτᾰ́τη, neuter κᾰθᾰρώτᾰτον); first/second declension

  1. superlative degree of κᾰθᾰρός (kăthărós)

Declension