κραμάτινος

Ancient Greek

Etymology

From κρᾶμα (krâma, alloy) +‎ -ινος (-inos).

Pronunciation

 

Adjective

κρᾱμάτῐνος • (krāmátĭnosm (feminine κρᾱματῐ́νη, neuter κρᾱμάτῐνον); first/second declension

  1. made of an alloy

Inflection

Further reading