κρετίνος
Greek
Noun
κρετίνος • (kretínos) m or f (plural κρετίνοι)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | κρετίνος (kretínos) | κρετίνοι (kretínoi) |
| genitive | κρετίνου (kretínou) | κρετίνων (kretínon) |
| accusative | κρετίνο (kretíno) | κρετίνους (kretínous) |
| vocative | κρετίνε (kretíne) | κρετίνοι (kretínoi) |