κωλυτήριος

Ancient Greek

Etymology

From κωλύω (kōlúō, I hinder, prevent) +‎ -τήριος (-tḗrios).

Pronunciation

 

Adjective

κωλῡτήρῐος • (kōlūtḗrĭosm (feminine κωλῡτηρῐ́ᾱ, neuter κωλῡτήρῐον); first/second declension

  1. preventive

Inflection

Further reading