λαμπρότης

Ancient Greek

Etymology

λᾰμπρός (lămprós) +‎ -της (-tēs)

Pronunciation

 

Noun

λᾰμπρότης • (lămprótēsf (genitive λᾰμπρότητος); third declension

  1. brilliancy, splendour
    • New Testament, Acts of the Apostles 26:12–13:
      ἐν οἷς καὶ πορευόμενος εἰς τὴν Δαμασκὸν μετ’ ἐξουσίας καὶ ἐπιτροπῆς τῆς παρὰ τῶν ἀρχιερέων, ἡμέρας μέσης, κατὰ τὴν ὁδὸν εἶδον, βασιλεῦ, οὐρανόθεν ὑπὲρ τὴν λαμπρότητα τοῦ ἡλίου, περιλάμψαν με φῶς καὶ τοὺς σὺν ἐμοὶ πορευομένους.
      en hoîs kaì poreuómenos eis tḕn Damaskòn met’ exousías kaì epitropês tês parà tôn arkhieréōn, hēméras mésēs, katà tḕn hodòn eîdon, basileû, ouranóthen hupèr tḕn lamprótēta toû hēlíou, perilámpsan me phôs kaì toùs sùn emoì poreuoménous.
      (please add an English translation of this quotation)
    1. clearness, distinctness
  2. (figuratively) brilliancy, splendour, distinction
    1. munificence
    2. brilliancy of style

Declension

Derived terms

Descendants

  • Greek: λαμπρότητα (lamprótita) (learned)

Further reading