συνάχι
Greek
Etymology
From Ancient Greek συνάγχη (sunánkhē).
Noun
συνάχι • (synáchi) n
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | συνάχι (synáchi) | συνάχια (synáchia) |
| genitive | συναχιού (synachioú) | συναχιών (synachión) |
| accusative | συνάχι (synáchi) | συνάχια (synáchia) |
| vocative | συνάχι (synáchi) | συνάχια (synáchia) |
Synonyms
- ρινική καταρροή f (rinikí katarroḯ)
Related terms
- συναχώνομαι (synachónomai)