сандук
Serbo-Croatian
Etymology
Borrowed from Ottoman Turkish صندوق (sanduk), from Arabic صُنْدُوق (ṣundūq).
Noun
са̀ндук m inan (Latin spelling sànduk)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | сандук | сандуци |
| genitive | сандука | сандука |
| dative | сандуку | сандуцима |
| accusative | сандук | сандуке |
| vocative | сандуче | сандуци |
| locative | сандуку | сандуцима |
| instrumental | сандуком | сандуцима |
Derived terms
- сандучић
- поштански сандучић