կռչել
Old Armenian
Verb
կռչել • (kṙčʻel)
- infinitive of կռչեմ (kṙčʻem)
Declension
| singular (uncountable) | |
|---|---|
| nominative | կռչել (kṙčʻel) |
| genitive | կռչելոյ (kṙčʻeloy) |
| dative | կռչելոյ (kṙčʻeloy) |
| accusative | կռչել (kṙčʻel) |
| ablative | կռչելոյ (kṙčʻeloy) |
| instrumental | կռչելով (kṙčʻelov) |
| locative | կռչել (kṙčʻel) |