կռչել

Old Armenian

Verb

կռչել • (kṙčʻel)

  1. infinitive of կռչեմ (kṙčʻem)

Declension

o-type
singular (uncountable)
nominative կռչել (kṙčʻel)
genitive կռչելոյ (kṙčʻeloy)
dative կռչելոյ (kṙčʻeloy)
accusative կռչել (kṙčʻel)
ablative կռչելոյ (kṙčʻeloy)
instrumental կռչելով (kṙčʻelov)
locative կռչել (kṙčʻel)