ἀδικώτατος

Ancient Greek

Pronunciation

 

Adjective

ᾰ̓δῐκώτᾰτος • (ădĭkṓtătosm (feminine ᾰ̓δῐκωτᾰ́τη, neuter ᾰ̓δῐκώτᾰτον); first/second declension

  1. superlative degree of ᾰ̓́δῐκος (ắdĭkos)

Declension