ἐνάρετος

Ancient Greek

Etymology

ἐν (en) +‎ ἀρετή (aretḗ) +‎ -ος (-os)

Adjective

ἐνᾰ́ρετος • (enắretosm or f (neuter ἐνάρετον); second declension

  1. virtuous

Descendants

  • Greek: ενάρετος (enáretos)

References