ἐξαγρέω

Ancient Greek

Etymology

By surface analysis, ἐξ- (ex-) +‎ ἀγρέω (agréō).

Pronunciation

 

Verb

ἐξαγρέω • (exagréō)

  1. Elean form of ἐξαιρέω (exairéō)
    • IvO 7:
      αὐταῖ· αἰ δέ τις παρ τὸ γράφος δικάδ(δ)οι, ἀτελής κ’ εἴη ἀδίκα, ἀ δέ κα ϝράτρα ἀ δαμοσία τελεία εἴη δικάδ(δ)ωσα· το͂ν δέ κα γραφέων ὄτι δοκέοι καλ(λ)ιτέρως ἔχην πο(τ) τὸν θεόν, ἐξαγρέων καὶ ἐνποιο͂ν σὺν βωλαῖ πεντακατίων ἀϝλανέως καὶ δάμοι πληθύοντι δινάκοι· δινάκοι δ’ ΕΚΑΠ ἐν τρίτον, αἴ τι ἐνποιοῖ αἴτ’ ἐξαγρέοι.
      autaî; ai dé tis par tò gráphos dikád(d)oi, atelḗs k’ eíē adíka, a dé ka wrátra a damosía teleía eíē dikád(d)ōsa; tôn dé ka graphéōn óti dokéoi kal(l)itérōs ékhēn po(t) tòn theón, exagréōn kaì enpoiôn sùn bōlaî pentakatíōn awlanéōs kaì dámoi plēthúonti dinákoi; dinákoi d’ EKAP en tríton, aí ti enpoioî aít’ exagréoi.
      (please add an English translation of this quotation)

Conjugation

References