Ἰλλύριος
See also: Ἰλλυριός
Ancient Greek
Pronunciation
- (5th BCE Attic) IPA(key): /il.lý.ri.os/
- (1st CE Egyptian) IPA(key): /ilˈly.ri.os/
- (4th CE Koine) IPA(key): /ilˈly.ri.os/
- (10th CE Byzantine) IPA(key): /ilˈly.ri.os/
- (15th CE Constantinopolitan) IPA(key): /iˈli.ri.os/
Noun
Ἰλλῠ́ρῐος • (Illŭ́rĭos) m (genitive Ἰλλῠρῐ́ου); second declension
- alternative form of Ἰλλῠρῐός (Illŭrĭós)
Inflection
| Case / # | Singular | Dual | Plural | ||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
| Nominative | ὁ Ἰλλῠ́ρῐος ho Illŭ́rĭos |
τὼ Ἰλλῠρῐ́ω tṑ Illŭrĭ́ō |
οἱ Ἰλλῠ́ρῐοι hoi Illŭ́rĭoi | ||||||||||
| Genitive | τοῦ Ἰλλῠρῐ́ου toû Illŭrĭ́ou |
τοῖν Ἰλλῠρῐ́οιν toîn Illŭrĭ́oin |
τῶν Ἰλλῠρῐ́ων tôn Illŭrĭ́ōn | ||||||||||
| Dative | τῷ Ἰλλῠρῐ́ῳ tōî Illŭrĭ́ōi |
τοῖν Ἰλλῠρῐ́οιν toîn Illŭrĭ́oin |
τοῖς Ἰλλῠρῐ́οις toîs Illŭrĭ́ois | ||||||||||
| Accusative | τὸν Ἰλλῠ́ρῐον tòn Illŭ́rĭon |
τὼ Ἰλλῠρῐ́ω tṑ Illŭrĭ́ō |
τοὺς Ἰλλῠρῐ́ους toùs Illŭrĭ́ous | ||||||||||
| Vocative | Ἰλλῠ́ρῐε Illŭ́rĭe |
Ἰλλῠρῐ́ω Illŭrĭ́ō |
Ἰλλῠ́ρῐοι Illŭ́rĭoi | ||||||||||
| Notes: |
| ||||||||||||