-ső

See also: Appendix:Variations of "so"

Hungarian

Etymology

From -s (adjective-forming suffix) +‎ -ő (adjective-forming suffix). The parts cohered in the Ancient Hungarian period.[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ʃøː]

Suffix

-ső

  1. (adjective-forming suffix) Added to a noun or a stem to form an adjective.
    első (“first”)
    ‎vég (“end”) + ‎-ső → ‎végső (“final”)
    ‎mell (“chest”) + ‎-ső → ‎mellső (“front, for limbs”)

Usage notes

  • (adjective-forming suffix) Variants:
    -só is added to back-vowel words
    -ső is added to front-vowel words
  • The superlative form of the produced adjective is leg-…-ső. The usual -bb suffix is added only in exceptional cases:
    első - elsőbb - legelső - legeslegelső

Derived terms

Hungarian adjectives suffixed with -ső
belső
első
felső
fölső
középső
külső
mellső
szélső
végső

See also

  • Appendix:Hungarian suffixes

References

  1. ^ -ső in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.