Istennő

See also: istennő

Hungarian

Etymology

Isten +‎ nő

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈiʃtɛnːøː]
  • Hyphenation: Is‧ten‧nő
  • Rhymes: -nøː

Proper noun

Istennő

  1. Goddess (single goddess of various monotheistic religions)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, front rounded harmony)
singular plural
nominative Istennő Istennők
accusative Istennőt Istennőket
dative Istennőnek Istennőknek
instrumental Istennővel Istennőkkel
causal-final Istennőért Istennőkért
translative Istennővé Istennőkké
terminative Istennőig Istennőkig
essive-formal Istennőként Istennőkként
essive-modal — —
inessive Istennőben Istennőkben
superessive Istennőn Istennőkön
adessive Istennőnél Istennőknél
illative Istennőbe Istennőkbe
sublative Istennőre Istennőkre
allative Istennőhöz Istennőkhöz
elative Istennőből Istennőkből
delative Istennőről Istennőkről
ablative Istennőtől Istennőktől
non-attributive
possessive – singular 		Istennőé Istennőké
non-attributive
possessive – plural 		Istennőéi Istennőkéi
Possessive forms of Istennő
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. Istennőm Istennőim
2nd person sing. Istennőd Istennőid
3rd person sing. Istennője Istennői
1st person plural Istennőnk Istennőink
2nd person plural Istennőtök Istennőitek
3rd person plural Istennőjük Istennőik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.