Reconstruction:Proto-Samoyedic/wasa

This Proto-Samoyedic entry contains reconstructed terms and roots. As such, the term(s) in this entry are not directly attested, but are hypothesized to have existed based on comparative evidence.

Proto-Samoyedic

Alternative reconstructions

(Older reconstruction) *wesä
(Enets, Nenets, possibly Mator) *wäsa

Etymology

From Proto-Uralic *waśke.^[1]

Noun

*wasa^[2]

iron

Derived terms

*wasɜjə (“scraper (tool)”)

Descendants

Nganasan: баса (basa)^[3]
Enets:
- Forest Enets: бяси (bjasi)^[4]
Nenets:
- Forest Nenets: веша (wyeša)^[5]
- Tundra Nenets: еся (yesya)^[6]
Proto-Selkup: *kwe̮sə^[7] (see there for further descendants)
Kamassian: база (baza)^[8]
- Koibal: базе (baze)^[9]
Mator: бӓсӓ (bäsä), бесӓ (besä)^[10]

References

^ Entry #1123 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.
^ Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.
^ N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 20
^ P. N. Sorokina (2001) C. D. Bolina, editor, Словарь Энецко-русский и Русско-Энецкий [Forest Enets-Russian and Russian-Forest Enets dictionary]‎^[1], Saint-Petersburg, page 25
^ M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 17
^ N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 30
^ T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[2] (in Hungarian), page 36
^ Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[3], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 8
^ T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[4] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 19, 59
^ E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[5] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 216

[1] Entry #1123 in Uralonet, online Uralic etymological database of the Hungarian Research Centre for Linguistics.

[2] Janhunen, Juha. 1977. Samojedischer Wortschatz: Gemeinsamojedische Etymologien ('Samoyedic Vocabulary: Common Samoyedic Etymologies'). Castreanianumin toimitteita 17. Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura. →ISBN.

[3] N. T. Kosterkina, A. C. Momde, T. Y. Zhdanova (2001) Словарь нганасанско-русский и русско-нганасанский, St. Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 20

[4] P. N. Sorokina (2001) C. D. Bolina, editor, Словарь Энецко-русский и Русско-Энецкий [Forest Enets-Russian and Russian-Forest Enets dictionary]‎^[1], Saint-Petersburg, page 25

[5] M. Y. Barmich, I. A. Vello (2002) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий (лесной диалект), Просвещение, →ISBN, page 17

[6] N. M. Tereschenko (2005) Словарь ненецко-русский и русско-ненецкий, 3rd edition, Saint Petersburg: Просвещение, →ISBN, page 30

[7] T. Janurik (2023) “A protoszölkup nyelvállapot és fejleményei. Elektronikus kézirat.”, in Szamojéd Tudástár‎^[2] (in Hungarian), page 36

[8] Donner, Kai R. (1944) Kamassisches Wörterbuch nebst Sprachproben und Hauptzügen der Grammatik‎^[3], Helsinki: Suomalais-Ugrilainen Seura, page 8

[9] T. Janurik (2021) Kojbál szótár: a publikált szójegyzékek egyesített szótára.‎^[4] (in Hungarian), Székesfehérvár, pages 19, 59

[10] E. Helimski (1997) N. Beáta, editor, Die Matorische Sprache‎^[5] (in German), Szeged: JATE Finnugor Tanszék, →ISBN, page 216

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]

[9]

[10]