abjugatus

Latin

Etymology

Perfect passive participle of abjugō.

Participle

abjugātus (feminine abjugāta, neuter abjugātum); first/second-declension participle

  1. unyoked

Declension

First/second-declension adjective.

singular plural
masculine feminine neuter masculine feminine neuter
nominative abjugātus abjugāta abjugātum abjugātī abjugātae abjugāta
genitive abjugātī abjugātae abjugātī abjugātōrum abjugātārum abjugātōrum
dative abjugātō abjugātae abjugātō abjugātīs
accusative abjugātum abjugātam abjugātum abjugātōs abjugātās abjugāta
ablative abjugātō abjugātā abjugātō abjugātīs
vocative abjugāte abjugāta abjugātum abjugātī abjugātae abjugāta