aláírás
Hungarian
Etymology
aláír (“to sign”) + -ás (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɒlaːjiːraːʃ]
Audio: (file) - Hyphenation: alá‧írás
Noun
aláírás (plural aláírások)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | aláírás | aláírások |
| accusative | aláírást | aláírásokat |
| dative | aláírásnak | aláírásoknak |
| instrumental | aláírással | aláírásokkal |
| causal-final | aláírásért | aláírásokért |
| translative | aláírássá | aláírásokká |
| terminative | aláírásig | aláírásokig |
| essive-formal | aláírásként | aláírásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | aláírásban | aláírásokban |
| superessive | aláíráson | aláírásokon |
| adessive | aláírásnál | aláírásoknál |
| illative | aláírásba | aláírásokba |
| sublative | aláírásra | aláírásokra |
| allative | aláíráshoz | aláírásokhoz |
| elative | aláírásból | aláírásokból |
| delative | aláírásról | aláírásokról |
| ablative | aláírástól | aláírásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
aláírásé | aláírásoké |
| non-attributive possessive – plural |
aláíráséi | aláírásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | aláírásom | aláírásaim |
| 2nd person sing. | aláírásod | aláírásaid |
| 3rd person sing. | aláírása | aláírásai |
| 1st person plural | aláírásunk | aláírásaink |
| 2nd person plural | aláírásotok | aláírásaitok |
| 3rd person plural | aláírásuk | aláírásaik |
Derived terms
- aláírási
- aláírásos
- aláírású
Further reading
- aláírás in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- aláírás in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).