békés

See also: Békés, bekeS, bekeš, and Bekeš

Antillean Creole

Noun

békés

  1. (derogatory) A Caucasian person

French

Adjective

békés

  1. masculine plural of béké

Hungarian

Etymology

béke +‎ -s

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbeːkeːʃ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: bé‧kés
  • Rhymes: -eːʃ

Adjective

békés (comparative békésebb, superlative legbékésebb)

  1. peaceful
    Synonym: nyugodt

Declension

Inflection of békés
singular plural
nominative békés békések
accusative békéset
békést
békéseket
dative békésnek békéseknek
instrumental békéssel békésekkel
causal-final békésért békésekért
translative békéssé békésekké
terminative békésig békésekig
essive-formal békésként békésekként
essive-modal
inessive békésben békésekben
superessive békésen békéseken
adessive békésnél békéseknél
illative békésbe békésekbe
sublative békésre békésekre
allative békéshez békésekhez
elative békésből békésekből
delative békésről békésekről
ablative békéstől békésektől
non-attributive
possessive – singular
békésé békéseké
non-attributive
possessive – plural
békéséi békésekéi

Derived terms

Further reading

  • békés in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • békés in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).