bírd

• bírjad

bír (“to bear, endure, tolerate”) +‎ -d

• IPA^(key): [ˈbiːrd]
• Hyphenation: bírd
• Rhymes: -iːrd

bírd

1. second-person singular subjunctive present definite of bír

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• bírd (…) el, el … bírd ― elbírd ― elbír
• bírd (…) ki, ki … bírd ― kibírd ― kibír
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.