bírt

See also: birt, Birt, and BIRT

Hungarian

Etymology

bír +‎ -t

Pronunciation

IPA^(key): [ˈbiːrt]
Hyphenation: bírt
Rhymes: -iːrt

Verb

bírt

third-person singular indicative past indefinite of bír

Participle

bírt

past participle of bír

Declension

Inflection (stem in *-a-*, back harmony)
	singular	plural
nominative	bírt	bírtak
accusative	bírtat	bírtakat
dative	bírtnak	bírtaknak
instrumental	bírttal	bírtakkal
causal-final	bírtért	bírtakért
translative	bírttá	bírtakká
terminative	bírtig	bírtakig
essive-formal	bírtként	bírtakként
essive-modal	—	—
inessive	bírtban	bírtakban
superessive	bírton	bírtakon
adessive	bírtnál	bírtaknál
illative	bírtba	bírtakba
sublative	bírtra	bírtakra
allative	bírthoz	bírtakhoz
elative	bírtból	bírtakból
delative	bírtról	bírtakról
ablative	bírttól	bírtaktól
non-attributive possessive – singular	bírté	bírtaké
non-attributive possessive – plural	bírtéi	bírtakéi