bíztátok

bíz +‎ -tátok

• IPA^(key): [ˈbiːstaːtok]
• Hyphenation: bíz‧tá‧tok

bíztátok

1. second-person plural indicative past definite of bíz

   A feladatot a megfelelő emberre bíztátok. ― You [all] entrusted the task to the right person.

This form also occurs when a verbal prefix is separated from the verb:

• bíztátok (…) meg, meg … bíztátok ― megbíztátok ― megbíz
• bíztátok (…) rá, rá … bíztátok ― rábíztátok ― rábíz
• and some more, see its derivatives with verbal prefixes.