bűnbánat
Hungarian
Etymology
bűn (“sin, misdeed”) + bánat (“grief”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbyːmbaːnɒt]
- Hyphenation: bűn‧bá‧nat
Noun
bűnbánat (plural bűnbánatok)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | bűnbánat | bűnbánatok |
| accusative | bűnbánatot | bűnbánatokat |
| dative | bűnbánatnak | bűnbánatoknak |
| instrumental | bűnbánattal | bűnbánatokkal |
| causal-final | bűnbánatért | bűnbánatokért |
| translative | bűnbánattá | bűnbánatokká |
| terminative | bűnbánatig | bűnbánatokig |
| essive-formal | bűnbánatként | bűnbánatokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bűnbánatban | bűnbánatokban |
| superessive | bűnbánaton | bűnbánatokon |
| adessive | bűnbánatnál | bűnbánatoknál |
| illative | bűnbánatba | bűnbánatokba |
| sublative | bűnbánatra | bűnbánatokra |
| allative | bűnbánathoz | bűnbánatokhoz |
| elative | bűnbánatból | bűnbánatokból |
| delative | bűnbánatról | bűnbánatokról |
| ablative | bűnbánattól | bűnbánatoktól |
| non-attributive possessive – singular |
bűnbánaté | bűnbánatoké |
| non-attributive possessive – plural |
bűnbánatéi | bűnbánatokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | bűnbánatom | bűnbánataim |
| 2nd person sing. | bűnbánatod | bűnbánataid |
| 3rd person sing. | bűnbánata | bűnbánatai |
| 1st person plural | bűnbánatunk | bűnbánataink |
| 2nd person plural | bűnbánatotok | bűnbánataitok |
| 3rd person plural | bűnbánatuk | bűnbánataik |
Further reading
- bűnbánat in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- bűnbánat in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).