bűnelkövető
Hungarian
Etymology
bűn (“sin, crime”) + elkövető (“perpetrator”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbyːnɛlkøvɛtøː]
- Hyphenation: bűn‧el‧kö‧ve‧tő
- Rhymes: -tøː
Noun
bűnelkövető (plural bűnelkövetők)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | bűnelkövető | bűnelkövetők |
| accusative | bűnelkövetőt | bűnelkövetőket |
| dative | bűnelkövetőnek | bűnelkövetőknek |
| instrumental | bűnelkövetővel | bűnelkövetőkkel |
| causal-final | bűnelkövetőért | bűnelkövetőkért |
| translative | bűnelkövetővé | bűnelkövetőkké |
| terminative | bűnelkövetőig | bűnelkövetőkig |
| essive-formal | bűnelkövetőként | bűnelkövetőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | bűnelkövetőben | bűnelkövetőkben |
| superessive | bűnelkövetőn | bűnelkövetőkön |
| adessive | bűnelkövetőnél | bűnelkövetőknél |
| illative | bűnelkövetőbe | bűnelkövetőkbe |
| sublative | bűnelkövetőre | bűnelkövetőkre |
| allative | bűnelkövetőhöz | bűnelkövetőkhöz |
| elative | bűnelkövetőből | bűnelkövetőkből |
| delative | bűnelkövetőről | bűnelkövetőkről |
| ablative | bűnelkövetőtől | bűnelkövetőktől |
| non-attributive possessive – singular |
bűnelkövetőé | bűnelkövetőké |
| non-attributive possessive – plural |
bűnelkövetőéi | bűnelkövetőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | bűnelkövetőm | bűnelkövetőim |
| 2nd person sing. | bűnelkövetőd | bűnelkövetőid |
| 3rd person sing. | bűnelkövetője | bűnelkövetői |
| 1st person plural | bűnelkövetőnk | bűnelkövetőink |
| 2nd person plural | bűnelkövetőtök | bűnelkövetőitek |
| 3rd person plural | bűnelkövetőjük | bűnelkövetőik |
Further reading
- bűnelkövető in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).