barátságtalanság

Hungarian

Etymology

From barátságtalan (“unfriendly”) +‎ -ság (“-ness”, noun-forming suffix).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɒraːt͡ʃːaːktɒlɒnʃaːɡ]
  • Hyphenation: ba‧rát‧ság‧ta‧lan‧ság

Noun

barátságtalanság

  1. unfriendliness

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative barátságtalanság barátságtalanságok
accusative barátságtalanságot barátságtalanságokat
dative barátságtalanságnak barátságtalanságoknak
instrumental barátságtalansággal barátságtalanságokkal
causal-final barátságtalanságért barátságtalanságokért
translative barátságtalansággá barátságtalanságokká
terminative barátságtalanságig barátságtalanságokig
essive-formal barátságtalanságként barátságtalanságokként
essive-modal — —
inessive barátságtalanságban barátságtalanságokban
superessive barátságtalanságon barátságtalanságokon
adessive barátságtalanságnál barátságtalanságoknál
illative barátságtalanságba barátságtalanságokba
sublative barátságtalanságra barátságtalanságokra
allative barátságtalansághoz barátságtalanságokhoz
elative barátságtalanságból barátságtalanságokból
delative barátságtalanságról barátságtalanságokról
ablative barátságtalanságtól barátságtalanságoktól
non-attributive
possessive – singular 		barátságtalanságé barátságtalanságoké
non-attributive
possessive – plural 		barátságtalanságéi barátságtalanságokéi
Possessive forms of barátságtalanság
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. barátságtalanságom barátságtalanságaim
2nd person sing. barátságtalanságod barátságtalanságaid
3rd person sing. barátságtalansága barátságtalanságai
1st person plural barátságtalanságunk barátságtalanságaink
2nd person plural barátságtalanságotok barátságtalanságaitok
3rd person plural barátságtalanságuk barátságtalanságaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.