befejezett
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbɛfɛjɛzɛtː]
- Hyphenation: be‧fe‧je‧zett
- Rhymes: -ɛtː
Verb
befejezett
- third-person singular indicative past indefinite of befejez
Participle
befejezett
Adjective
befejezett (not comparable)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | befejezett | befejezettek |
| accusative | befejezettet | befejezetteket |
| dative | befejezettnek | befejezetteknek |
| instrumental | befejezettel | befejezettekkel |
| causal-final | befejezettért | befejezettekért |
| translative | befejezetté | befejezettekké |
| terminative | befejezettig | befejezettekig |
| essive-formal | befejezettként | befejezettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | befejezettben | befejezettekben |
| superessive | befejezetten | befejezetteken |
| adessive | befejezettnél | befejezetteknél |
| illative | befejezettbe | befejezettekbe |
| sublative | befejezettre | befejezettekre |
| allative | befejezetthez | befejezettekhez |
| elative | befejezettből | befejezettekből |
| delative | befejezettről | befejezettekről |
| ablative | befejezettől | befejezettektől |
| non-attributive possessive – singular |
befejezetté | befejezetteké |
| non-attributive possessive – plural |
befejezettéi | befejezettekéi |
Derived terms
Expressions
Further reading
- befejezett in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- befejezett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).