beiktatás

Hungarian

Etymology

beiktat +‎ -ás

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɛjiktɒtaːʃ]
  • Hyphenation: be‧ik‧ta‧tás

Noun

beiktatás (plural beiktatások)

  1. inauguration

Declension

Inflection (stem in -o-, back harmony)
singular plural
nominative beiktatás beiktatások
accusative beiktatást beiktatásokat
dative beiktatásnak beiktatásoknak
instrumental beiktatással beiktatásokkal
causal-final beiktatásért beiktatásokért
translative beiktatássá beiktatásokká
terminative beiktatásig beiktatásokig
essive-formal beiktatásként beiktatásokként
essive-modal — —
inessive beiktatásban beiktatásokban
superessive beiktatáson beiktatásokon
adessive beiktatásnál beiktatásoknál
illative beiktatásba beiktatásokba
sublative beiktatásra beiktatásokra
allative beiktatáshoz beiktatásokhoz
elative beiktatásból beiktatásokból
delative beiktatásról beiktatásokról
ablative beiktatástól beiktatásoktól
non-attributive
possessive – singular 		beiktatásé beiktatásoké
non-attributive
possessive – plural 		beiktatáséi beiktatásokéi
Possessive forms of beiktatás
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. beiktatásom beiktatásaim
2nd person sing. beiktatásod beiktatásaid
3rd person sing. beiktatása beiktatásai
1st person plural beiktatásunk beiktatásaink
2nd person plural beiktatásotok beiktatásaitok
3rd person plural beiktatásuk beiktatásaik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.