beképzeltség

Hungarian

Etymology

beképzelt +‎ -ség

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbɛkeːbzɛlt͡ʃeːɡ]
  • Hyphenation: be‧kép‧zelt‧ség

Noun

beképzeltség (plural beképzeltségek)

  1. vainglory, self-importance (a regarding of oneself with undue favor)

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative beképzeltség beképzeltségek
accusative beképzeltséget beképzeltségeket
dative beképzeltségnek beképzeltségeknek
instrumental beképzeltséggel beképzeltségekkel
causal-final beképzeltségért beképzeltségekért
translative beképzeltséggé beképzeltségekké
terminative beképzeltségig beképzeltségekig
essive-formal beképzeltségként beképzeltségekként
essive-modal — —
inessive beképzeltségben beképzeltségekben
superessive beképzeltségen beképzeltségeken
adessive beképzeltségnél beképzeltségeknél
illative beképzeltségbe beképzeltségekbe
sublative beképzeltségre beképzeltségekre
allative beképzeltséghez beképzeltségekhez
elative beképzeltségből beképzeltségekből
delative beképzeltségről beképzeltségekről
ablative beképzeltségtől beképzeltségektől
non-attributive
possessive – singular 		beképzeltségé beképzeltségeké
non-attributive
possessive – plural 		beképzeltségéi beképzeltségekéi
Possessive forms of beképzeltség
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. beképzeltségem beképzeltségeim
2nd person sing. beképzeltséged beképzeltségeid
3rd person sing. beképzeltsége beképzeltségei
1st person plural beképzeltségünk beképzeltségeink
2nd person plural beképzeltségetek beképzeltségeitek
3rd person plural beképzeltségük beképzeltségeik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.