beszédfelismerés
Hungarian
Etymology
beszéd (“speech”) + felismerés (“recognition”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbɛseːtfɛliʃmɛreːʃ]
- Hyphenation: be‧széd‧fel‧is‧me‧rés
Noun
beszédfelismerés (plural beszédfelismerések)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | beszédfelismerés | beszédfelismerések |
| accusative | beszédfelismerést | beszédfelismeréseket |
| dative | beszédfelismerésnek | beszédfelismeréseknek |
| instrumental | beszédfelismeréssel | beszédfelismerésekkel |
| causal-final | beszédfelismerésért | beszédfelismerésekért |
| translative | beszédfelismeréssé | beszédfelismerésekké |
| terminative | beszédfelismerésig | beszédfelismerésekig |
| essive-formal | beszédfelismerésként | beszédfelismerésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | beszédfelismerésben | beszédfelismerésekben |
| superessive | beszédfelismerésen | beszédfelismeréseken |
| adessive | beszédfelismerésnél | beszédfelismeréseknél |
| illative | beszédfelismerésbe | beszédfelismerésekbe |
| sublative | beszédfelismerésre | beszédfelismerésekre |
| allative | beszédfelismeréshez | beszédfelismerésekhez |
| elative | beszédfelismerésből | beszédfelismerésekből |
| delative | beszédfelismerésről | beszédfelismerésekről |
| ablative | beszédfelismeréstől | beszédfelismerésektől |
| non-attributive possessive – singular |
beszédfelismerésé | beszédfelismeréseké |
| non-attributive possessive – plural |
beszédfelismeréséi | beszédfelismerésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | beszédfelismerésem | beszédfelismeréseim |
| 2nd person sing. | beszédfelismerésed | beszédfelismeréseid |
| 3rd person sing. | beszédfelismerése | beszédfelismerései |
| 1st person plural | beszédfelismerésünk | beszédfelismeréseink |
| 2nd person plural | beszédfelismerésetek | beszédfelismeréseitek |
| 3rd person plural | beszédfelismerésük | beszédfelismeréseik |