betűtípus
Hungarian
Etymology
betű (“letter”) + típus (“type”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈbɛtyːtiːpuʃ]
- Hyphenation: be‧tű‧tí‧pus
Noun
betűtípus (plural betűtípusok)
- (typography) typeface (particular design of some type, font, or a font family[1])
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | betűtípus | betűtípusok |
| accusative | betűtípust | betűtípusokat |
| dative | betűtípusnak | betűtípusoknak |
| instrumental | betűtípussal | betűtípusokkal |
| causal-final | betűtípusért | betűtípusokért |
| translative | betűtípussá | betűtípusokká |
| terminative | betűtípusig | betűtípusokig |
| essive-formal | betűtípusként | betűtípusokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | betűtípusban | betűtípusokban |
| superessive | betűtípuson | betűtípusokon |
| adessive | betűtípusnál | betűtípusoknál |
| illative | betűtípusba | betűtípusokba |
| sublative | betűtípusra | betűtípusokra |
| allative | betűtípushoz | betűtípusokhoz |
| elative | betűtípusból | betűtípusokból |
| delative | betűtípusról | betűtípusokról |
| ablative | betűtípustól | betűtípusoktól |
| non-attributive possessive – singular |
betűtípusé | betűtípusoké |
| non-attributive possessive – plural |
betűtípuséi | betűtípusokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | betűtípusom | betűtípusaim |
| 2nd person sing. | betűtípusod | betűtípusaid |
| 3rd person sing. | betűtípusa | betűtípusai |
| 1st person plural | betűtípusunk | betűtípusaink |
| 2nd person plural | betűtípusotok | betűtípusaitok |
| 3rd person plural | betűtípusuk | betűtípusaik |
References
- ^ Virágvölgyi Péter, A tipográfia mestersége – számítógéppel. Osiris Kiadó, Budapest, 2004, →ISBN, page 71
Further reading
- betűtípus in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- betűtípus in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).