billenékeny

Hungarian

Etymology

billen (“to tilt, topple”) +‎ -ékeny (adjective-forming suffix denoting ability or tendency)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbilːɛneːkɛɲ]
  • Audio:(file)
  • Hyphenation: bil‧le‧né‧keny
  • Rhymes: -ɛɲ

Adjective

billenékeny (comparative billenékenyebb, superlative legbillenékenyebb)

  1. (of an object) tiltable (easily falling over)
    Vigyázz, az a szék billenékeny. Hátra fogsz esni. ― Careful, that chair is tiltable. You will fall over.

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative billenékeny billenékenyek
accusative billenékenyet billenékenyeket
dative billenékenynek billenékenyeknek
instrumental billenékennyel billenékenyekkel
causal-final billenékenyért billenékenyekért
translative billenékennyé billenékenyekké
terminative billenékenyig billenékenyekig
essive-formal billenékenyként billenékenyekként
essive-modal — —
inessive billenékenyben billenékenyekben
superessive billenékenyen billenékenyeken
adessive billenékenynél billenékenyeknél
illative billenékenybe billenékenyekbe
sublative billenékenyre billenékenyekre
allative billenékenyhez billenékenyekhez
elative billenékenyből billenékenyekből
delative billenékenyről billenékenyekről
ablative billenékenytől billenékenyektől
non-attributive
possessive – singular 		billenékenyé billenékenyeké
non-attributive
possessive – plural 		billenékenyéi billenékenyekéi

Derived terms

  • billenékenyen
  • billenékenység
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.