biztat

Hungarian

Etymology

From bízik (to trust in someone or something) +‎ -tat (causative suffix).[1]

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈbistɒt]
  • Hyphenation: biz‧tat
  • Rhymes: -ɒt

Verb

biztat

  1. (transitive) to encourage
    Synonyms: bátorít, lelkesít, buzdít
  2. (transitive) to promise, to hold out promises or a possibility (with -val/-vel)
    Synonyms: ígér, kilátásba helyez, kecsegtet
    A barátom állással biztat.My friend is promising a job.
  3. (transitive) to persuade, talk someone into something
    Synonyms: rábeszél, unszol, (derogatory) bujtogat
  4. (transitive, folksy, of animals) to urge, prod, goad on
    Synonyms: nógat, ösztökél, sarkall, noszogat

Conjugation

Conjugation of biztat
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. biztatok biztatsz biztat biztatunk biztattok biztatnak
def. biztatom biztatod biztatja biztatjuk biztatjátok biztatják
2nd obj biztatlak
past indef. biztattam biztattál biztatott biztattunk biztattatok biztattak
def. biztattam biztattad biztatta biztattuk biztattátok biztatták
2nd obj biztattalak
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. biztatni fog.
archaic
preterite
indef. biztaték biztatál biztata biztatánk biztatátok biztatának
def. biztatám biztatád biztatá biztatánk biztatátok biztaták
2nd obj biztatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. biztat vala, biztatott vala/volt.
archaic future indef. biztatandok biztatandasz biztatand biztatandunk biztatandotok biztatandanak
def. biztatandom biztatandod biztatandja biztatandjuk biztatandjátok biztatandják
2nd obj biztatandalak
condi­tional pre­sent indef. biztatnék biztatnál biztatna biztatnánk biztatnátok biztatnának
def. biztatnám biztatnád biztatná biztatnánk
(or biztatnók)
biztatnátok biztatnák
2nd obj biztatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. biztatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. biztassak biztass or
biztassál
biztasson biztassunk biztassatok biztassanak
def. biztassam biztasd or
biztassad
biztassa biztassuk biztassátok biztassák
2nd obj biztassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. biztatott légyen
infinitive biztatni biztatnom biztatnod biztatnia biztatnunk biztatnotok biztatniuk
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
biztatás biztató biztatott biztatandó biztatva (biztatván)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of biztat
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. biztathatok biztathatsz biztathat biztathatunk biztathattok biztathatnak
def. biztathatom biztathatod biztathatja biztathatjuk biztathatjátok biztathatják
2nd obj biztathatlak
past indef. biztathattam biztathattál biztathatott biztathattunk biztathattatok biztathattak
def. biztathattam biztathattad biztathatta biztathattuk biztathattátok biztathatták
2nd obj biztathattalak
archaic
preterite
indef. biztathaték biztathatál biztathata biztathatánk biztathatátok biztathatának
def. biztathatám biztathatád biztathatá biztathatánk biztathatátok biztathaták
2nd obj biztathatálak
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. biztathat vala, biztathatott vala/volt.
archaic future indef. biztathatandok
or biztatandhatok
biztathatandasz
or biztatandhatsz
biztathatand
or biztatandhat
biztathatandunk
or biztatandhatunk
biztathatandotok
or biztatandhattok
biztathatandanak
or biztatandhatnak
def. biztathatandom
or biztatandhatom
biztathatandod
or biztatandhatod
biztathatandja
or biztatandhatja
biztathatandjuk
or biztatandhatjuk
biztathatandjátok
or biztatandhatjátok
biztathatandják
or biztatandhatják
2nd obj biztathatandalak
or biztatandhatlak
condi­tional pre­sent indef. biztathatnék biztathatnál biztathatna biztathatnánk biztathatnátok biztathatnának
def. biztathatnám biztathatnád biztathatná biztathatnánk
(or biztathatnók)
biztathatnátok biztathatnák
2nd obj biztathatnálak
past Indicative past forms followed by volna, e.g. biztathatott volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. biztathassak biztathass or
biztathassál
biztathasson biztathassunk biztathassatok biztathassanak
def. biztathassam biztathasd or
biztathassad
biztathassa biztathassuk biztathassátok biztathassák
2nd obj biztathassalak
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. biztathatott légyen
infinitive (biztathatni) (biztathatnom) (biztathatnod) (biztathatnia) (biztathatnunk) (biztathatnotok) (biztathatniuk)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
biztatható biztathatatlan (biztathatva / biztathatván)

Derived terms

(With verbal prefixes):

  • felbiztat
  • megbiztat
  • rábiztat

References

  1. ^ biztat in Zaicz, Gábor (ed.). Etimológiai szótár: Magyar szavak és toldalékok eredete (‘Dictionary of Etymology: The origin of Hungarian words and affixes’). Budapest: Tinta Könyvkiadó, 2006, →ISBN.  (See also its 2nd edition.)

Further reading

  • biztat in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • biztat in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).