címkéik

Hungarian

Etymology

címke +‎ -ik (possessive suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈt͡siːmkeːjik], [ˈt͡simkeːjik]
  • Hyphenation: cím‧ké‧ik

Noun

címkéik

  1. third-person plural multiple-possession possessive of címke

Declension

Inflection (stem in -e-, front unrounded harmony)
singular plural
nominative címkéik
accusative címkéiket
dative címkéiknek
instrumental címkéikkel
causal-final címkéikért
translative címkéikké
terminative címkéikig
essive-formal címkéikként
essive-modal címkéikül
inessive címkéikben
superessive címkéiken
adessive címkéiknél
illative címkéikbe
sublative címkéikre
allative címkéikhez
elative címkéikből
delative címkéikről
ablative címkéiktől
non-attributive
possessive – singular
címkéiké
non-attributive
possessive – plural
címkéikéi