címzett
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡siːmzɛtː]
- Hyphenation: cím‧zett
- Rhymes: -ɛtː
Verb
címzett
- third-person singular indicative past indefinite of címez
Participle
címzett
- past participle of címez
Noun
címzett (plural címzettek)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | címzett | címzettek |
| accusative | címzettet | címzetteket |
| dative | címzettnek | címzetteknek |
| instrumental | címzettel | címzettekkel |
| causal-final | címzettért | címzettekért |
| translative | címzetté | címzettekké |
| terminative | címzettig | címzettekig |
| essive-formal | címzettként | címzettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | címzettben | címzettekben |
| superessive | címzetten | címzetteken |
| adessive | címzettnél | címzetteknél |
| illative | címzettbe | címzettekbe |
| sublative | címzettre | címzettekre |
| allative | címzetthez | címzettekhez |
| elative | címzettből | címzettekből |
| delative | címzettről | címzettekről |
| ablative | címzettől | címzettektől |
| non-attributive possessive – singular |
címzetté | címzetteké |
| non-attributive possessive – plural |
címzettéi | címzettekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | címzettem | címzettjeim |
| 2nd person sing. | címzetted | címzettjeid |
| 3rd person sing. | címzettje | címzettjei |
| 1st person plural | címzettünk | címzettjeink |
| 2nd person plural | címzettetek | címzettjeitek |
| 3rd person plural | címzettjük | címzettjeik |
Further reading
- címzett in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- címzett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).