csészealj
Hungarian
Etymology
csésze (“cup”) + alj (“bottom”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃeːsɛɒjː]
- Hyphenation: csé‧sze‧alj
- Rhymes: -ɒjː
Noun
csészealj (plural csészealjak)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | csészealj | csészealjak |
| accusative | csészealjat | csészealjakat |
| dative | csészealjnak | csészealjaknak |
| instrumental | csészealjjal | csészealjakkal |
| causal-final | csészealjért | csészealjakért |
| translative | csészealjjá | csészealjakká |
| terminative | csészealjig | csészealjakig |
| essive-formal | csészealjként | csészealjakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csészealjban | csészealjakban |
| superessive | csészealjon | csészealjakon |
| adessive | csészealjnál | csészealjaknál |
| illative | csészealjba | csészealjakba |
| sublative | csészealjra | csészealjakra |
| allative | csészealjhoz | csészealjakhoz |
| elative | csészealjból | csészealjakból |
| delative | csészealjról | csészealjakról |
| ablative | csészealjtól | csészealjaktól |
| non-attributive possessive – singular |
csészealjé | csészealjaké |
| non-attributive possessive – plural |
csészealjéi | csészealjakéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | csészealjam | csészealjaim |
| 2nd person sing. | csészealjad | csészealjaid |
| 3rd person sing. | csészealja | csészealjai |
| 1st person plural | csészealjunk | csészealjaink |
| 2nd person plural | csészealjatok | csészealjaitok |
| 3rd person plural | csészealjuk | csészealjaik |
Further reading
- csészealj in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- csészealj in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).