csökönyösebb
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈt͡ʃøkøɲøʃɛbː]
- Hyphenation: csö‧kö‧nyö‧sebb
Adjective
csökönyösebb
- comparative degree of csökönyös
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | csökönyösebb | csökönyösebbek |
| accusative | csökönyösebbet | csökönyösebbeket |
| dative | csökönyösebbnek | csökönyösebbeknek |
| instrumental | csökönyösebbel | csökönyösebbekkel |
| causal-final | csökönyösebbért | csökönyösebbekért |
| translative | csökönyösebbé | csökönyösebbekké |
| terminative | csökönyösebbig | csökönyösebbekig |
| essive-formal | csökönyösebbként | csökönyösebbekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | csökönyösebben | csökönyösebbekben |
| superessive | csökönyösebben | csökönyösebbeken |
| adessive | csökönyösebbnél | csökönyösebbeknél |
| illative | csökönyösebbe | csökönyösebbekbe |
| sublative | csökönyösebbre | csökönyösebbekre |
| allative | csökönyösebbhez | csökönyösebbekhez |
| elative | csökönyösebből | csökönyösebbekből |
| delative | csökönyösebbről | csökönyösebbekről |
| ablative | csökönyösebbtől | csökönyösebbektől |
| non-attributive possessive – singular |
csökönyösebbé | csökönyösebbeké |
| non-attributive possessive – plural |
csökönyösebbéi | csökönyösebbekéi |