dühös
Hungarian
Etymology
düh (“anger”) + -ös (adjective-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈdyɦøʃ]
- Hyphenation: dü‧hös
- Rhymes: -øʃ
Adjective
dühös (comparative dühösebb, superlative legdühösebb)
- furious, infuriated, angry
- Synonyms: bosszús, dühödt, dühöngő, haragos, mérges, morcos, pipa (slang), zabos (slang)
- Tizenkét dühös ember ― 12 Angry Men
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | dühös | dühösek |
| accusative | dühöset | dühöseket |
| dative | dühösnek | dühöseknek |
| instrumental | dühössel | dühösekkel |
| causal-final | dühösért | dühösekért |
| translative | dühössé | dühösekké |
| terminative | dühösig | dühösekig |
| essive-formal | dühösként | dühösekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | dühösben | dühösekben |
| superessive | dühösön | dühöseken |
| adessive | dühösnél | dühöseknél |
| illative | dühösbe | dühösekbe |
| sublative | dühösre | dühösekre |
| allative | dühöshöz | dühösekhez |
| elative | dühösből | dühösekből |
| delative | dühösről | dühösekről |
| ablative | dühöstől | dühösektől |
| non-attributive possessive – singular |
dühösé | dühöseké |
| non-attributive possessive – plural |
dühöséi | dühösekéi |
Further reading
- dühös in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- dühös in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).