dzéta

See also: dzeta and dzêta

Hungarian

Etymology

From the Ancient Greek ζῆτα (zêta).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈd͡zeːtɒ]
  • Hyphenation: dzé‧ta
  • Rhymes: -tɒ

Noun

dzéta (plural dzéták)

  1. zeta (Greek letter)

Declension

Inflection (stem in long/high vowel, back harmony)
singular plural
nominative dzéta dzéták
accusative dzétát dzétákat
dative dzétának dzétáknak
instrumental dzétával dzétákkal
causal-final dzétáért dzétákért
translative dzétává dzétákká
terminative dzétáig dzétákig
essive-formal dzétaként dzétákként
essive-modal — —
inessive dzétában dzétákban
superessive dzétán dzétákon
adessive dzétánál dzétáknál
illative dzétába dzétákba
sublative dzétára dzétákra
allative dzétához dzétákhoz
elative dzétából dzétákból
delative dzétáról dzétákról
ablative dzétától dzétáktól
non-attributive
possessive – singular 		dzétáé dzétáké
non-attributive
possessive – plural 		dzétáéi dzétákéi
Possessive forms of dzéta
possessor single possession multiple possessions
1st person sing. dzétám dzétáim
2nd person sing. dzétád dzétáid
3rd person sing. dzétája dzétái
1st person plural dzétánk dzétáink
2nd person plural dzétátok dzétáitok
3rd person plural dzétájuk dzétáik
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.