egyesít

Hungarian

Etymology

egyes +‎ -ít

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛɟːɛʃiːt]
  • Hyphenation: egye‧sít
  • Rhymes: -iːt

Verb

egyesít

  1. (transitive) to unite, to join

Conjugation

Conjugation of egyesít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. egyesítek egyesítesz egyesít egyesítünk egyesítetek egyesítenek
def. egyesítem egyesíted egyesíti egyesítjük egyesítitek egyesítik
2nd obj egyesítelek
past indef. egyesítettem egyesítettél egyesített egyesítettünk egyesítettetek egyesítettek
def. egyesítettem egyesítetted egyesítette egyesítettük egyesítettétek egyesítették
2nd obj egyesítettelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. egyesíteni fog.
archaic
preterite 		indef. egyesíték egyesítél egyesíte egyesíténk egyesítétek egyesítének
def. egyesítém egyesítéd egyesíté egyesíténk egyesítétek egyesíték
2nd obj egyesítélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. egyesít vala, egyesített vala/volt.
archaic future indef. egyesítendek egyesítendesz egyesítend egyesítendünk egyesítendetek egyesítendenek
def. egyesítendem egyesítended egyesítendi egyesítendjük egyesítenditek egyesítendik
2nd obj egyesítendelek
condi­tional pre­sent indef. egyesítenék egyesítenél egyesítene egyesítenénk egyesítenétek egyesítenének
def. egyesíteném egyesítenéd egyesítené egyesítenénk
(or egyesítenők) 		egyesítenétek egyesítenék
2nd obj egyesítenélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. egyesített volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. egyesítsek egyesíts or
egyesítsél 		egyesítsen egyesítsünk egyesítsetek egyesítsenek
def. egyesítsem egyesítsd or
egyesítsed 		egyesítse egyesítsük egyesítsétek egyesítsék
2nd obj egyesítselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. egyesített légyen
infinitive egyesíteni egyesítenem egyesítened egyesítenie egyesítenünk egyesítenetek egyesíteniük
other
forms 		verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
egyesítés egyesítő egyesített egyesítendő egyesítve (egyesítvén) egyesíttet
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
Potential conjugation of egyesít
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal 		3rd person sg,
2nd p. sg formal 		1st person pl 2nd person pl
informal 		3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. egyesíthetek egyesíthetsz egyesíthet egyesíthetünk egyesíthettek egyesíthetnek
def. egyesíthetem egyesítheted egyesítheti egyesíthetjük egyesíthetitek egyesíthetik
2nd obj egyesíthetlek
past indef. egyesíthettem egyesíthettél egyesíthetett egyesíthettünk egyesíthettetek egyesíthettek
def. egyesíthettem egyesíthetted egyesíthette egyesíthettük egyesíthettétek egyesíthették
2nd obj egyesíthettelek
archaic
preterite 		indef. egyesítheték egyesíthetél egyesíthete egyesítheténk egyesíthetétek egyesíthetének
def. egyesíthetém egyesíthetéd egyesítheté egyesítheténk egyesíthetétek egyesítheték
2nd obj egyesíthetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. egyesíthet vala, egyesíthetett vala/volt.
archaic future indef. egyesíthetendek
or egyesítandhatok 		egyesíthetendesz
or egyesítandhatsz 		egyesíthetend
or egyesítandhat 		egyesíthetendünk
or egyesítandhatunk 		egyesíthetendetek
or egyesítandhattok 		egyesíthetendenek
or egyesítandhatnak
def. egyesíthetendem
or egyesítandhatom 		egyesíthetended
or egyesítandhatod 		egyesíthetendi
or egyesítandhatja 		egyesíthetendjük
or egyesítandhatjuk 		egyesíthetenditek
or egyesítandhatjátok 		egyesíthetendik
or egyesítandhatják
2nd obj egyesíthetendelek
or egyesítandhatlak
condi­tional pre­sent indef. egyesíthetnék egyesíthetnél egyesíthetne egyesíthetnénk egyesíthetnétek egyesíthetnének
def. egyesíthetném egyesíthetnéd egyesíthetné egyesíthetnénk
(or egyesíthetnők) 		egyesíthetnétek egyesíthetnék
2nd obj egyesíthetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. egyesíthetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. egyesíthessek egyesíthess or
egyesíthessél 		egyesíthessen egyesíthessünk egyesíthessetek egyesíthessenek
def. egyesíthessem egyesíthesd or
egyesíthessed 		egyesíthesse egyesíthessük egyesíthessétek egyesíthessék
2nd obj egyesíthesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. egyesíthetett légyen
infinitive (egyesíthetni) (egyesíthetnem) (egyesíthetned) (egyesíthetnie) (egyesíthetnünk) (egyesíthetnetek) (egyesíthetniük)
other
forms 		positive adjective negative adjective adverbial participle
egyesíthető egyesíthetetlen (egyesíthetve / egyesíthetvén)

Derived terms

Further reading

  • egyesít in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • egyesít in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.