egykorú
Hungarian
Etymology
egy (“one”) + korú (“of age”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛckoruː]
- Hyphenation: egy‧ko‧rú
- Rhymes: -ruː
Adjective
egykorú (not comparable)
- of the same age
- Egykorúak vagyunk. ― We are the same age.
- contemporary, contemporaneous (from the same time period)
Usage notes
Not to be confused with egykori (“former, one-time, erstwhile”).
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | egykorú | egykorúak |
| accusative | egykorút | egykorúakat |
| dative | egykorúnak | egykorúaknak |
| instrumental | egykorúval | egykorúakkal |
| causal-final | egykorúért | egykorúakért |
| translative | egykorúvá | egykorúakká |
| terminative | egykorúig | egykorúakig |
| essive-formal | egykorúként | egykorúakként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egykorúban | egykorúakban |
| superessive | egykorún | egykorúakon |
| adessive | egykorúnál | egykorúaknál |
| illative | egykorúba | egykorúakba |
| sublative | egykorúra | egykorúakra |
| allative | egykorúhoz | egykorúakhoz |
| elative | egykorúból | egykorúakból |
| delative | egykorúról | egykorúakról |
| ablative | egykorútól | egykorúaktól |
| non-attributive possessive – singular |
egykorúé | egykorúaké |
| non-attributive possessive – plural |
egykorúéi | egykorúakéi |
Further reading
- egykorú in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
- egykorú in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).