egyszerűsítés
Hungarian
Etymology
egyszerűsít (“to simplify”) + -és (noun-forming suffix)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛcsɛryːʃiːteːʃ]
- Hyphenation: egy‧sze‧rű‧sí‧tés
- Rhymes: -eːʃ
Noun
egyszerűsítés (plural egyszerűsítések)
- simplification (the act of simplifying)
- (mathematics) reduction (the rewriting of an expression into a simpler form)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | egyszerűsítés | egyszerűsítések |
| accusative | egyszerűsítést | egyszerűsítéseket |
| dative | egyszerűsítésnek | egyszerűsítéseknek |
| instrumental | egyszerűsítéssel | egyszerűsítésekkel |
| causal-final | egyszerűsítésért | egyszerűsítésekért |
| translative | egyszerűsítéssé | egyszerűsítésekké |
| terminative | egyszerűsítésig | egyszerűsítésekig |
| essive-formal | egyszerűsítésként | egyszerűsítésekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | egyszerűsítésben | egyszerűsítésekben |
| superessive | egyszerűsítésen | egyszerűsítéseken |
| adessive | egyszerűsítésnél | egyszerűsítéseknél |
| illative | egyszerűsítésbe | egyszerűsítésekbe |
| sublative | egyszerűsítésre | egyszerűsítésekre |
| allative | egyszerűsítéshez | egyszerűsítésekhez |
| elative | egyszerűsítésből | egyszerűsítésekből |
| delative | egyszerűsítésről | egyszerűsítésekről |
| ablative | egyszerűsítéstől | egyszerűsítésektől |
| non-attributive possessive – singular |
egyszerűsítésé | egyszerűsítéseké |
| non-attributive possessive – plural |
egyszerűsítéséi | egyszerűsítésekéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | egyszerűsítésem | egyszerűsítéseim |
| 2nd person sing. | egyszerűsítésed | egyszerűsítéseid |
| 3rd person sing. | egyszerűsítése | egyszerűsítései |
| 1st person plural | egyszerűsítésünk | egyszerűsítéseink |
| 2nd person plural | egyszerűsítésetek | egyszerűsítéseitek |
| 3rd person plural | egyszerűsítésük | egyszerűsítéseik |