előírt

Hungarian

Etymology

előír (“to prescribe”) +‎ -t (past-tense or past-participle suffix)

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛløːjiːrt]
  • Hyphenation: elő‧írt
  • Rhymes: -iːrt

Verb

előírt

  1. third-person singular indicative past indefinite of előír

Participle

előírt

  1. past participle of előír

Declension

Inflection (stem in -a-, back harmony)
singular plural
nominative előírt előírtak
accusative előírtat előírtakat
dative előírtnak előírtaknak
instrumental előírttal előírtakkal
causal-final előírtért előírtakért
translative előírttá előírtakká
terminative előírtig előírtakig
essive-formal előírtként előírtakként
essive-modal — —
inessive előírtban előírtakban
superessive előírton előírtakon
adessive előírtnál előírtaknál
illative előírtba előírtakba
sublative előírtra előírtakra
allative előírthoz előírtakhoz
elative előírtból előírtakból
delative előírtról előírtakról
ablative előírttól előírtaktól
non-attributive
possessive – singular 		előírté előírtaké
non-attributive
possessive – plural 		előírtéi előírtakéi
This article is issued from Wiktionary. The text is available under Creative Commons Attribution-Share Alike 4.0 unless otherwise noted. Additional terms may apply for the media files.