elfogadás
Hungarian
Etymology
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlfoɡɒdaːʃ]
- Hyphenation: el‧fo‧ga‧dás
Noun
elfogadás (plural elfogadások)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | elfogadás | elfogadások |
| accusative | elfogadást | elfogadásokat |
| dative | elfogadásnak | elfogadásoknak |
| instrumental | elfogadással | elfogadásokkal |
| causal-final | elfogadásért | elfogadásokért |
| translative | elfogadássá | elfogadásokká |
| terminative | elfogadásig | elfogadásokig |
| essive-formal | elfogadásként | elfogadásokként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elfogadásban | elfogadásokban |
| superessive | elfogadáson | elfogadásokon |
| adessive | elfogadásnál | elfogadásoknál |
| illative | elfogadásba | elfogadásokba |
| sublative | elfogadásra | elfogadásokra |
| allative | elfogadáshoz | elfogadásokhoz |
| elative | elfogadásból | elfogadásokból |
| delative | elfogadásról | elfogadásokról |
| ablative | elfogadástól | elfogadásoktól |
| non-attributive possessive – singular |
elfogadásé | elfogadásoké |
| non-attributive possessive – plural |
elfogadáséi | elfogadásokéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | elfogadásom | elfogadásaim |
| 2nd person sing. | elfogadásod | elfogadásaid |
| 3rd person sing. | elfogadása | elfogadásai |
| 1st person plural | elfogadásunk | elfogadásaink |
| 2nd person plural | elfogadásotok | elfogadásaitok |
| 3rd person plural | elfogadásuk | elfogadásaik |