elkötelezett
Hungarian
Etymology
elkötelez + -ett
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlkøtɛlɛzɛtː]
- Hyphenation: el‧kö‧te‧le‧zett
- Rhymes: -ɛtː
Verb
elkötelezett
- third-person singular indicative past indefinite of elkötelez
Participle
elkötelezett
- past participle of elkötelez
Adjective
elkötelezett (comparative elkötelezettebb, superlative legelkötelezettebb)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | elkötelezett | elkötelezettek |
| accusative | elkötelezettet | elkötelezetteket |
| dative | elkötelezettnek | elkötelezetteknek |
| instrumental | elkötelezettel | elkötelezettekkel |
| causal-final | elkötelezettért | elkötelezettekért |
| translative | elkötelezetté | elkötelezettekké |
| terminative | elkötelezettig | elkötelezettekig |
| essive-formal | elkötelezettként | elkötelezettekként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elkötelezettben | elkötelezettekben |
| superessive | elkötelezetten | elkötelezetteken |
| adessive | elkötelezettnél | elkötelezetteknél |
| illative | elkötelezettbe | elkötelezettekbe |
| sublative | elkötelezettre | elkötelezettekre |
| allative | elkötelezetthez | elkötelezettekhez |
| elative | elkötelezettből | elkötelezettekből |
| delative | elkötelezettről | elkötelezettekről |
| ablative | elkötelezettől | elkötelezettektől |
| non-attributive possessive – singular |
elkötelezetté | elkötelezetteké |
| non-attributive possessive – plural |
elkötelezettéi | elkötelezettekéi |
Further reading
- elkötelezett in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).