elmeszakértő
Hungarian
Etymology
elme (“mind; mental”) + szakértő (“expert, specialist”)
Pronunciation
- IPA(key): [ˈɛlmɛsɒkeːrtøː]
- Hyphenation: el‧me‧szak‧ér‧tő
- Rhymes: -tøː
Noun
elmeszakértő (plural elmeszakértők)
- alienist (an expert in mental illness, especially with reference to legal ramifications)
Declension
| singular | plural | |
|---|---|---|
| nominative | elmeszakértő | elmeszakértők |
| accusative | elmeszakértőt | elmeszakértőket |
| dative | elmeszakértőnek | elmeszakértőknek |
| instrumental | elmeszakértővel | elmeszakértőkkel |
| causal-final | elmeszakértőért | elmeszakértőkért |
| translative | elmeszakértővé | elmeszakértőkké |
| terminative | elmeszakértőig | elmeszakértőkig |
| essive-formal | elmeszakértőként | elmeszakértőkként |
| essive-modal | — | — |
| inessive | elmeszakértőben | elmeszakértőkben |
| superessive | elmeszakértőn | elmeszakértőkön |
| adessive | elmeszakértőnél | elmeszakértőknél |
| illative | elmeszakértőbe | elmeszakértőkbe |
| sublative | elmeszakértőre | elmeszakértőkre |
| allative | elmeszakértőhöz | elmeszakértőkhöz |
| elative | elmeszakértőből | elmeszakértőkből |
| delative | elmeszakértőről | elmeszakértőkről |
| ablative | elmeszakértőtől | elmeszakértőktől |
| non-attributive possessive – singular |
elmeszakértőé | elmeszakértőké |
| non-attributive possessive – plural |
elmeszakértőéi | elmeszakértőkéi |
| possessor | single possession | multiple possessions |
|---|---|---|
| 1st person sing. | elmeszakértőm | elmeszakértőim |
| 2nd person sing. | elmeszakértőd | elmeszakértőid |
| 3rd person sing. | elmeszakértője | elmeszakértői |
| 1st person plural | elmeszakértőnk | elmeszakértőink |
| 2nd person plural | elmeszakértőtök | elmeszakértőitek |
| 3rd person plural | elmeszakértőjük | elmeszakértőik |
Further reading
- elmeszakértő in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).