elnyű

Hungarian

Etymology

From el- (perfective prefix) +‎ nyű (to wear out).

Pronunciation

  • IPA(key): [ˈɛlɲyː]
  • Hyphenation: el‧nyű
  • Rhymes: -ɲyː

Verb

elnyű

  1. (transitive, of clothing) to wear out
    Synonyms: elkoptat, elvisel, elszaggat, tönkretesz
    A téli csizmámat már egészen elnyűttem.I've already worn out my winter boots.
  2. (transitive, figurative, of a saying, song, poem, etc.) to overuse (to make trite through frequent repetition or application)
    Synonyms: elcsépel, elkoptat
  3. (transitive, of a person) to wear out, exhaust (to cause or contribute to one's exhaustion, fatigue, or weariness, as by continued strain or exertion)
    Synonyms: elcsigáz, tönkretesz

Conjugation

Conjugation of elnyű
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. elnyüvök elnyűsz elnyű elnyüvünk elnyűtök elnyűnek
def. elnyüvöm elnyüvöd elnyüvi elnyűjük elnyüvitek elnyüvik
2nd obj elnyűlek
past indef. elnyűttem elnyűttél elnyűtt elnyűttünk elnyűttetek elnyűttek
def. elnyűttem elnyűtted elnyűtte elnyűttük elnyűttétek elnyűtték
2nd obj elnyűttelek
future
Future is expressed with a present-tense verb with a completion-marking prefix and/or a time adverb, or—more explicitly—with the infinitive plus the conjugated auxiliary verb fog, e.g. el fog nyűni.
archaic
preterite
indef. elnyüvék elnyüvél elnyüve elnyüvénk elnyüvétek elnyüvének
def. elnyüvém elnyüvéd elnyüvé elnyüvénk elnyüvétek elnyüvék
2nd obj elnyüvélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. elnyű vala, elnyűtt vala/volt.
archaic future indef. elnyüvendek elnyüvendesz elnyüvend elnyüvendünk elnyüvendetek elnyüvendenek
def. elnyüvendem elnyüvended elnyüvendi elnyüvendjük elnyüvenditek elnyüvendik
2nd obj elnyüvendelek
condi­tional pre­sent indef. elnyűnék elnyűnél elnyűne elnyűnénk elnyűnétek elnyűnének
def. elnyűném elnyűnéd elnyűné elnyűnénk
(or elnyűnők)
elnyűnétek elnyűnék
2nd obj elnyűnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. elnyűtt volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. elnyűjek elnyűj or
elnyűjél
elnyűjön elnyűjünk elnyűjetek elnyűjenek
def. elnyűjem elnyűdd or
elnyűjed
elnyűje elnyűjük elnyűjétek elnyűjék
2nd obj elnyűjelek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. elnyűtt légyen
infinitive elnyűni elnyűnöm elnyűnöd elnyűnie elnyűnünk elnyűnötök elnyűniük
other
forms
verbal noun present part. past part. future part. adverbial participle causative
elnyüvés elnyüvő elnyűtt elnyüvendő elnyűve (elnyűvén)
The archaic passive conjugation had the same -(t)at/-(t)et suffix as the causative, followed by -ik in the 3rd-person singular
(and the concomitant changes in conditional and subjunctive mostly in the 1st- and 3rd-person singular like with other traditional -ik verbs).
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem nyű el or el is nyű.
Potential conjugation of elnyű
Click for archaic forms 1st person sg 2nd person sg
informal
3rd person sg,
2nd p. sg formal
1st person pl 2nd person pl
informal
3rd person pl,
2nd p. pl formal
indica­tive indica­tive pre­sent indef. elnyűhetek elnyűhetsz elnyűhet elnyűhetünk elnyűhettek elnyűhetnek
def. elnyűhetem elnyűheted elnyűheti elnyűhetjük elnyűhetitek elnyűhetik
2nd obj elnyűhetlek
past indef. elnyűhettem elnyűhettél elnyűhetett elnyűhettünk elnyűhettetek elnyűhettek
def. elnyűhettem elnyűhetted elnyűhette elnyűhettük elnyűhettétek elnyűhették
2nd obj elnyűhettelek
archaic
preterite
indef. elnyűheték elnyűhetél elnyűhete elnyűheténk elnyűhetétek elnyűhetének
def. elnyűhetém elnyűhetéd elnyűheté elnyűheténk elnyűhetétek elnyűheték
2nd obj elnyűhetélek
archaic past Two additional past tenses: the present and the (current) past forms followed by vala (volt), e.g. elnyűhet vala, elnyűhetett vala/volt.
archaic future indef. elnyűhetendek or elnyüvendhetek elnyűhetendesz or elnyüvendhetsz elnyűhetend or elnyüvendhet elnyűhetendünk or elnyüvendhetünk elnyűhetendetek or elnyüvendhettek elnyűhetendenek or elnyüvendhetnek
def. elnyűhetendem or elnyüvendhetem elnyűhetended or elnyüvendheted elnyűhetendi or elnyüvendheti elnyűhetendjük or elnyüvendhetjük elnyűhetenditek or elnyüvendhetitek elnyűhetendik or elnyüvendhetik
2nd obj elnyűhetendelek or elnyüvendhetlek
condi­tional pre­sent indef. elnyűhetnék elnyűhetnél elnyűhetne elnyűhetnénk elnyűhetnétek elnyűhetnének
def. elnyűhetném elnyűhetnéd elnyűhetné elnyűhetnénk elnyűhetnétek elnyűhetnék
2nd obj elnyűhetnélek
past Indicative past forms followed by volna, e.g. elnyűhetett volna
sub­junc­tive sub­junc­tive pre­sent indef. elnyűhessek elnyűhess or
elnyűhessél
elnyűhessen elnyűhessünk elnyűhessetek elnyűhessenek
def. elnyűhessem elnyűhesd or
elnyűhessed
elnyűhesse elnyűhessük elnyűhessétek elnyűhessék
2nd obj elnyűhesselek
(archaic) past Indicative past forms followed by légyen, e.g. elnyűhetett légyen
infinitive (elnyűhetni) (elnyűhetnem) (elnyűhetned) (elnyűhetnie) (elnyűhetnünk) (elnyűhetnetek) (elnyűhetniük)
other
forms
positive adjective negative adjective adverbial participle
elnyűhető elnyűhetetlen (elnyűhetve / elnyűhetvén)
The prefix can split from the verb stem, e.g. nem nyűhet el or el is nyűhet.

Derived terms

Further reading

  • elnyű in Géza Bárczi, László Országh, et al., editors, A magyar nyelv értelmező szótára [The Explanatory Dictionary of the Hungarian Language] (ÉrtSz.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 1959–1962. Fifth ed., 1992: →ISBN.
  • elnyű in Nóra Ittzés, editor, A magyar nyelv nagyszótára [A Comprehensive Dictionary of the Hungarian Language] (Nszt.), Budapest: Akadémiai Kiadó, 2006–2031 (work in progress; published a–ez as of 2024).