elsajátítás

elsajátít +‎ -ás

• IPA^(key): [ˈɛlʃɒjaːtiːtaːʃ]
• Hyphenation: el‧sa‧já‧tí‧tás

elsajátítás (usually uncountable, plural elsajátítások)

1. learning, acquisition, attainment, mastering (the act of acquiring knowledge or an ability to do something)
   • 2012, János Lackfi, translated by Ralph Berkin, Milyenek a magyarok?: Útikalauz kül- és belföldieknek [Homo hungaricus : Magyar man], Budapest: Helikon Kiadó (2014), →ISBN, page 84:

     Az átlagos magyar egyetemista többnyire tűrhetően, olykor egészen kiválóan beszél idegen nyelveket, és törekszik is az adott nyelv minél akcentusmentesebb elsajátítására.

     Magyar student typically speaks one or more foreign languages with some skill and does his or her utmost to make sure it is spoken with the least accent possible.

     (literally, “…strives for the acquisition of the given language as accent-free as possible.”)